Kasza Béla: Szívkacagás nélkül
Reszket a lábam
ha lelkembe vájnak
s kitépik belőlem
a szebbik időt,
hogy vérezzen fényesen
alkonyi hajnalért,
szóért, mosolyért,
mígnem majd kidől.
Reszket a lábam
ha lelkembe vájnak
s kitépik belőlem
a szebbik időt,
hogy vérezzen fényesen
alkonyi hajnalért,
szóért, mosolyért,
mígnem majd kidől.