Kasza Béla: Te meg én
Medárd kedvű idők járnak,
júniusa van a nyárnak.
Villámlik és mennydörög,
árok vize hömpölyög.
Lombok áznak, zuhanyoznak,
megtisztulni nem haboznak.
Ragyogni fog minden levél,
messze még, hogy földre alél.
Hull az eső szabadjára,
meghízik majd sok vargánya.
Falu szélén, peremén,
együtt ázunk te meg én.
