Kasza Béla: Téli képzelgés
Csikorog a szűz hó a talpam alatt,
bakancsos a léptem, csillog a fény,
fehérlő díszben tündököl a világ,
békésen lüktet, szelíd a vér.
A járdát söpri egy női tünemény,
arcába nézek és megremegek,
ilyen gyönyörűt még sohasem láttam.
Lángra lobban szívem, szent nagy egek!
Lesz hát egy újabb fájdalmas élmény,
rongyos a kabátom és nincs kenyerem,
hogyan is kellenék ily gyönyörű nőnek,
egyoldalú lesz ez a nagy szerelem.
