Kasza Béla: Tetszem a holdnak
Enyhén hűvös nyári reggelen
erőm telje nem volt képzelet.
Délidőben is bírtam magam,
habár lelassult minden szavam.
Délután már oly fáradt voltam,
attól féltem, kifekszem holtan.
Nem történt meg, eljött az este,
sárfészkében hallgat a fecske.
Ruhátlanná teszem a testem,
alighanem a holdnak tetszem.
Árnyék-álmom a széles ágyon,
zuhanó, édes csendre vágyom.
