Kasza Béla: Újra szép ösztönnel
Nyughatatlanságom tarzani indákon.
Tombol mélyzöld istentagadásom.
Istenhitem szintén elemében tanyáz,
e háború megszépít, de üldözötté aláz.
Jönnek tavaszok, kalászok, némaságok,
bátorságok, magányon túli lázas álmok;
s ha csönd-erdők titkait szelek kiabálják,
az tenéked üzenetet, tudod, miért várj rám.
Ösztönössé válik a tudatos szerelmem,
hisz ami felnőtt volt már, újra gyermek bennem.
