Kasza Béla: Verses nap
A vers ott kellette magát szép reménnyel,
zizegett, szöszmötölt térben, vérben,
és csak leheletnyi áldozatot kívánt
a költőtől, kinek gondolataiba,
hogy, hogy nem, belevágódott az a néhány szó.
Poétaösztönnel megerőszakolta
írni-nem-akarását, s a vers máris
papírra lett vetve. Ez reggel történt.
Hét verset számolt aznap,
mire eljött az este.
