Kasza Béla: Virrasztó leszek
Álmodásban világbajnok,
minden másban rossz vagyok.
Vigasztalnak szakadt szelek,
múltból támadt illatok.
Mezítlábas tél idején
nyamvadt nyomor ölelget,
vihar elől ingzsebembe
bújtatom a szerelmet.
Azt, hogy ez a világ enyém,
félszeg dalban gondolom.
Telivérek harsányakor
elmenekül mosolyom.
Én leszek a holdtalan éj,
csillagtalan, meztelen.
Árvák fölött így virrasztok.
Őrzöm álmuk csendesen.
