Kasza Béla bemutatkozó oldala

Kasza Béla vagyok, egyik költő a sok ezer poéta közül, és elmondhatom magamról, hogy a következő rövid vers jellemző a helyzetemre, miszerint:
Pogány tisztasággal élek,
nincs függönyös ablakom,
csillagok szikrázó fényén,
harmat hajnalán lakom.
/ OTTHON /
Ennek ellenére:
Több érdekel, mint a vályú,
mert a lelkem csillag-álmú.
Belém rúgnak ócska nagyok.
Nem tudják, egy világ vagyok.
/TUDATLANOK /
Gyermekként írtam az első verseimet, fiatal felnőttként is megesett ez velem, de nem volt fontos számomra. 2006-ban, amikor elvesztettem az állásomat és üressé vált a zsebem, a gyomrom, a kályhám, versekre ébredtem nap mint nap, azaz termékennyé váltam.
Azt mondták irodalmi szakemberek, hogy nem lesz belőlem költő, mert nem vagyok eléggé modern. Egy idő óta ezt nem hiszem el, s bár korábban megtettem, ma már nem dobom el a verseimet.
Időközben eltelt több év, és az önkritikám fejlődésének eredményeképpen újra eldobom a verseimet. Ami ennél is jobb, ( egy-két kivételtől eltekintve ) megelőzésképpen meg sem írom!
Hat verseskötetem jelent meg:
Kempite - 2010.
Túl közel egy hangulathoz / Bihari Puhl Levente festőművésszel közös könyv/ - 2015.
Tenyereden a végtelen - 2016.
Hideg lázban - 2017.
Egy szál ruhám pergő idő - 2019.
Lábnyomomban a csend - 2024.
Lábnyomomban a csend - 2024.
Megjelent egy regényem is:
Ahol tapsolni fognak a nyírfák - 2022.
Néhány antológiában is helyet kaptam, elsősorban a Tolnai Tollforgatók Klubja által évenként megjelenő KÉZJEGY című válogatásban.
A "fejlődésem" során eljutottam idáig:
A versírásról áttértem a versolvasásra.
Nagyobb móka, édesebb élmény, szebb élvezet.
Szabadságom adom s fejem ez új rabságra,
de most is ringó ritmus, rím, áldott hangzás vezet.
És lírába öltözik lelkem, mily szédülés!
Égő ámulatból lebegő kéjbe esem,
s míg verseken át tart a mámoros repülés,
e szépséges imáktól gyermekibb leszek.
/ LÍRAI SZÉDÜLÉS /
Van egy költő ember, aki arcra és korra is nagyon hasonlít hozzám vagy én őhozzá, ráadásul a neve is azonos az enyémmel. A stílusunk már nem. Ő csepeli, én meg nem vagyok csepeli. Mindez persze szót sem érdemelne... Egyébként én bajai vagyok. Nagyon szeretem Baját, mint ahogy a gyermek a szülőanyját szereti, de egy másik tájba vagyok szerelmes, a balatoni tájba. Így hát, ha tehetem, felkeresem.
