Archív bejegyzések: 2019 február
Kasza Béla: Hóbortos szél hozott
Szél hozott, létezés, vágyak, szövődmény, láz, mezítlen, álom, árnyék, halál, tévedés, hajnal, nevet, tenyerembe veszem, csók, szerelem, eszem vesztem
Kasza Béla: Vegyél hát öledbe
Balaton, táj, szerelemvarázslat, kirándulás, hegytető, vízpart, évszakok, vágyak, csók, árva, vegyél öledbe, érzelem, tekergő
Kasza Béla: Hallgatag rozsföldön
Szomorú az este, de milyen is legyen, ahol süt a nap, ott nem találom helyem, hol én sütnék napként, másik napra várnak, légzésnek is halál, nem csak az új vágynak. Elvész a világom, az álmaim félnek, nem lesz újabb ...
Kasza Béla: Akkor van hazám
A szívben nem lehetnek joghézagok, rések, ott igenlésre várnak a legszebb kérdések. A lét csupán pillanat, dallam, könny és halál, s ha van szerelmem, otthonom, akkor van csak hazám.
Kasza Béla: Félszeg tavaszvárás
Februárnak immár vége, de a télnek nincsen, tavaszra vár most növényzet, állat, ember, isten. Bár a tavasz nem létezik, csak álmodás balgán, ünnepelni próbálkozás örök-tél halálán. Szerelem az igazi hit, akkor is, ha ...
Kasza Béla: A hold
A fenyőágak között ott ragyog a hold, őszinte, fényes, de mi az, amit mond? Nem máglyaépítés, nem nemzetárulás, de szerelmi vágy, természet - és istenbámulás; csillagos tisztaság, gyermeki bizalom, sohasem ellenzék, ...
Kasza Béla: Éhemnek kenyérillat
Gyönyörködöm benned mint elérhetetlen kincsben, ahogy lelked tengelye köré épített az Isten, s e lélek hó-tiszta, akár a színek tavaszi vágya, ami a fehérség alfája, omegája. Végtelen és védtelen jóságod, szabadságod ...
Kasza Béla: Két piros folt
Két piros folt ott túl, kedvem üdve a Sugó túlsó oldalán. Az egyik csak a vízi tükre, a másik egy dzseki, női kabát s e kedves kép szép tavaszt úgy röpít ide, hogy a kabátban a szőkék legszőkébbike. A Türr meg a ...
Kasza Béla: Hol sasok tanyáznak
"Föl a sziklára, hol sasok tanyáznak, Merész röptük oly lélekemelő; Lenn csúszó férgek, sziszegő kígyók közt Élni vagy halni egyként leverő.-" Szendrey Júlia Kijutott teneked, kedves, tiszta lélek, ártatlan létedre ...
Kasza Béla: Legenda a gerendán
Akármikor, tegnap, régen, hajnal jár a faluvégen. Bús temető, madártalan, dadogás itt béna szavam. Nyomot hagyok néhanapján, térdepelek szelíd lankán, vérző csöndben lázat sírok, körülöttem árva sírok. Eredeti, ami ...
Kasza Béla: Szelíd pipacsos
Hubert László festőművész azonos című festményéről Mennyi lélek, csend és dallam ott a fűben, pipacs-habban. Napsugárban vén kerítés, ihletre ok, mély merítés; és a festő nem vigyázott, megfestette a szép álmot, ...
Kasza Béla: Alma
Száguld az idő szélsebes vonatán, kezemben alma, zamatos Jonatán. Rohanj csak kedvedre, ne törődj velem, rád se hederítek, most almát eszem. Harapom, rágom, nyelem a finomat, mit nekem idő, száguldozó vonat. Élek a jelennek, ...
