A versek  Kasza Béla bajai költő nevének feltüntetése mellett nonprofit céllal szabadon után-közölhetők!  A prózákból csak idézetek!
 

 


 
 

 

Farkasok kedvese 37. fejezet: KERINGŐ

Zsuzsi mindent tudott, hisz mindent elmeséltem Budáról és Egonról is.

- Nagyon sajnálom Egont, olyan klassz férfi - mondta szomorúan. - De örülök is, mert szerintem ez a Buda... ez nagyon különleges fiú... talán az igazi! - mosolygott az én kedves barátnőm. - Romantikus kezdet volt ott a lovagiasságával, romantikus a folytatás a vallomással, te is romantikus voltál, mert... az voltál, beleszerettél a földönkívüli séta közben, ha nem előbb...

- Én is sajnálom Egont, de ha azt veszem, tizennégy év korkülönbség, akkor tényleg nem vagyunk ideális pár.

- Igazad van, ezek tények. Egon boldogságot jelentett, de amellett, hogy szerelmet éreztél iránta, elsősorban szeretői voltatok egymásnak, mert ezen az alapon kezdődött... és csak harminc évetek lett volna a szerelemre. Azután már csak a szeretet maradt volna... és lássuk be, szerelemből legalább ötven évnyi kell...

- Igazad lehet  - mondtam fáradtan, majd  rámosolyogtam Zsuzsira. - Veled mi van?

- Írja a leveleket Gyuszkó, de szegénykém nincs ott jó helyen. És az sem vigasztalja, hogy én itt vagyok neki. Igaz, az elején vagyunk a kapcsolatnak, még nem bújtunk össze igazán.

- Szegénykém - öleltem át.

- Tulajdonképpen valami másra vágyom - folytatta. - Érted ezt, Kamillám? Szenvedélyt szeretnék, vadságot, beteljesülést! Be vagyok zsongva, azt hiszem... Gyuszkó meg messze van... és nem tudom, mire mehetünk egymással...

 Mosoly ébredt bennem, hallva Zsuzsi gondolatait, látva tüzelő arcát, ahogy erről beszélt. És jött egy gondolat!

- Segítsd át Egont a mostani átmeneti állapotán, hogy ne szenvedjen túl sokat, amiért elhagytam! - jött elő belőlem a hirtelen ötlet.

Zsuzsi kinyitotta a száját, hogy lehurrogjon, merthogy ez buta ötlet, aztán elmosolyodott és nagyra nyíltak szép, csudakék szemei.

- Kamilla! Mondasz valamit... Ez nem is rossz... Most jött el nálam az, hogy a testem vágyai nagyon felerősödtek. Romantika ide vagy oda, de én most kemény testi csatákra vágyom, séták helyett forró ölelésekre, lepedő-porondon történő nagy attrakciókra - lelkesedett egyre jobban. - És igenis, ez az Egon ehhez remek lesz nekem! És meggyógyítom a lelkét is, mert férfiból van, és a test csodája háttérbe szorítja a lélek bánatát. Ugye igazam van?

- Igazad van, drágám, ezt meg kell csinálni! - mondtam nagy örömmel, majd hozzáhajoltam és megcsókoltam a száját. Nem direkt történt, hanem ügyetlenségből és lelkesedésből.

Nagyot nevettünk, megjött a jókedvünk.

- Ez az, végre megcsókoltál - mondta vidáman.

- Már muszáj volt, ennyi sok év után - folytattam én. - Különben is, mindent ki kell próbálni.

Kicsit hallgattunk, enyhe zavarban voltunk, nem néztünk egymásra.

Aztán egy jó ötlettel megoldottam mindent.

- Kár, hogy nem vagyunk leszbikusak, mert úgy nem kellene keresgélni a párunkat, hanem adott lenne a válasz minden kérdésre.

- Ez igaz. Valaki azt mondta, minden normális csaj egy kicsit leszbikus is. De csak egy kicsit. Mit jelent ez? 

- Kicsit, Zsuzsám, az azt jelenti, hogy férfira vágyik, de arra nagyon!

- Ez az! Igen! Így van! És én mostantól Egonra! Kamillám, ugye ez nem lehet probléma köztünk? Hisz Egon pár napja még a te kedvesed volt... Ugye nem lesznek rossz érzéseid emiatt?

- Ne aggódj, nem lesznek. Én romantikázni szeretnék Budával, te pedig férfira találsz Egonban. Ő pedig nem a fájdalomba fog belegebedni, hanem a gyönyörbe, hogy lám csak, megint egy fiatal, gyönyörű nősténye lesz - mondtam, és úgy nevettem, hogy az nagyon-nagyon jólesett.

Összeölelkeztünk, rendben volt minden. 

- Kamilla, mi lesz, ha nem kellek Egonnak? - jött elő Zsuzsiból a kétség.

- Kelleni fogsz neki, mert igazi férfi. Te meg igazi nő vagy. Ha hozzáérsz, el fog olvadni. Nem tud majd ellenállni neked, ha úgy akarod. Te döntesz, kedvesem.

- És Gyuszkó?

- Ezt neked kell tudnod.

- Nem írok, attól tartok, nem erre vágyik. Meg akar szabadulni onnan, az a fontos neki. Legalábbis így hiszem. Különben is, még nem melegedtünk össze, az ismerkedés kezdetén járunk. Ha kell, megértetem vele.

- Nagyon határozott lettél, miután neked adtam Egont!

- Tőled tudom, hogy határozottság kell. Meg bátorság. Meg a támogatásod, nekem az is fontos.

- Támogatlak, barátnőm, teljes szívemből.

 

Buda gyakran bejött az áruházba, munka után megvárt, sétáltunk, padokon ücsörögtünk, egymás kezét simogattuk, átölelve tartottuk egymást. Ezekkel a kedves kis csodákkal töltöttük az együttlétek idejét. Néha csókokat váltottunk, hol hosszabbakat, hol rövidebbeket, de mindenképpen boldogan. Az egyik, de már hideg vasárnapi délelőttön hazavitt, hozzájuk.

- Apa, bemutatom Kamillát. Tudod, már beszéltem róla.

- Jenei Farkas Lehel - nyújtotta a kezét a szimpatikus, nagyjából apám korabeli, kedvesen mosolygó férfi.

- Kiskovács Kamilla - tettem kezébe az enyémet, és azt hittem, rosszul hallottam a nevét. Farkast mondott...

- Farkas?

- Igen, két keresztnevem van. Az apám után lettem Farkas, a Lehel volt az édesanyám által választott név. Csakúgy, mint Budánál.

 A kedvesemre néztem.

- Igen, a Farkast én is megkaptam, családi hagyományként. Jenei Farkas Buda a teljes nevem, de csak a Budát használom.

Keringőzni szerettem volna, de nem kért fel senki, ami abból a szempontból nem is volt baj, hogy akkor még nem tudtam keringőzni. Később éppen ebben a házban tanultam meg, Buda anyukája által. Hamarosan előkerült ő is, be lettünk mutatva egymásnak.

Ott ebédeltem, és mert a főzésbe is besegítettem, ez utóbbi miatt nagy piros pontot jegyeztek a nevem mellé. Sokat beszélgettünk sok mindenről, és egyértelmű volt, hogy beloptam magam a szülők szívébe. Este hazakísért az én kedves párom, és akkor behívtam hozzánk.

- Anya, Apa, ő a kedvesem...

Nagyon meg voltak lepve, főleg Anya, aki még Egont hitte udvarlómnak. Apa a műhelybe csalta Budát, aki ott bevágódott, mert rögtön a kezébe vett egy gyalut, és azt mondta, hogy milyen remek ez az eresztőgyalu, a csikógyaluról nem is beszélve.

- Mi leszel, fiam? - kérdezte Apa.

 - Tavalyelőtt érettségiztem a Vízügyi Szakközépben, aztán be is vonultam, nem olyan régen szereltem le. Azóta a vasútnál dolgozom, de lehet, jövőre felvételizek a főiskolára. Apa lakatosműhelyében is otthon vagyok, lehet, azzal is bővebben foglalkozom majd.

Szóval mindkettőnk családja már elsőre nagy szimpátiával fogadta a kapcsolatunkat. 

 

Jött a születésnapom, a tizennyolcadik. Buda családtagként vett részt a megünneplésében, aztán pár nap múlva jött az ő születésnapja, a huszonegyedik. Ezen én is ugyanúgy családtag voltam náluk. Ezután a Karácsony mindkét családnál, majd a névnapom. A szilveszteri vigasságot náluk és nálunk is élveztük, családi evés-ivás, tv-nézés, és még táncoltunk is. A szüleim meglepődtek, hogy tudok keringőzni.

 

Új év kezdődött. A szerelmünk a lélek harmóniájára épült, néha hiányoltam, hogy nincs szex, bár kezdeményezhettem volna, de valamiért nem tettem. Olyan lettem, mint egy félénk szűzlány. De nagyon boldog voltam így is.

Zsuzsi és Egon egymásba habarodott, miután az én egyetlen barátnőm "véletlenül" összetalálkozott vele, és viccesen megkérdezte, nincs-e szüksége egy új modellre. Egon kapott az alkalmon, és meg is festette Zsuzsit párnák, zöld selymek között úgy, hogy tündéri popsija szinte teljesen látható a mesterművön, aminek Mosoly lett a címe. Egon alkotás közben jó szokása szerint szép óvatosan csókolgatni kezdte modelljét, és mivel nem volt ellenkezés, komollyá vált a közeledés, és megtörtént a szerelem. Jó szeretői lettek egymásnak, és ez az édes izgalom boldoggá tette őket. Zsuzsi csak annyit kötött ki, ne engedjék szabadjára az érzelmeiket, csak mértékkel, annyira, ami nem halálos. Gyuszkóval szakított, ami azért sem volt nehéz, mert a srác felszedett egy ottani csajt. Vagy fordítva, nem tudjuk. De mert Egonnal csak titokban találkozhatott, hogy az arcán lévő boldogságra otthon magyarázatot adjon, járni kezdett Ferkóval, akit igyekezett lelassítani, és aki valamiért elfogadta ezt az inkább csak baráti kapcsolatot. Egy darabig. Aztán egyszer csak a megfelelő helyen és a megfelelő időben lerohanta Zsuzsit, aki, miután Egon közreműködésével függővé vált a testi örömöket tekintve, hagyta magát... Így aztán két szeretője lett, az egyik, az újabb nyilvános, a másik, az Egonnal való továbbra is titkos. Egon úgy tudta, az a másik alibiből van, csak barátság szex nélkül, ami eredetileg igaz is volt, Ferkó meg egyszerűen nem tudott a másikról. Én pedig támogattam őket, falaztam nekik. Zsuzsi jól érezte magát ebben a helyzetben, azt mondta, most már túltesz rajtam, és ez nagy szó.

Én pedig szűk két hónapnyi összetartozás után elhatároztam, meglépem, amit kell, mert lehet, Buda valamiért nem mer kezdeményezni, talán fél, hogy elrontja vele a meglévő lelki csodát... Ezért hát megkockáztatom ezt a bizonyos lépést, hogy teljessé váljon a boldogságunk.

 

 

Farkasok kedvese 37. fejezet: KERINGŐ hozzászólásai

Szólj hozzá

0.002 mp