Kasza Béla: Szent György-hegyi misztikumok I. rész
A gyönyörű Balaton homlokán ragyog, a tó északi partjához simulva tündököl a Keszthelyi-hegységet és az igazi, azaz a szűkebb értelemben vett Balaton-felvidéket elválasztó Tapolcai-medence, ez a mindennél megkapóbb szépségű táj. Valahol a közepén ott hever a maga számtalan csodájával és lélegző misztikumaival a Szent György-hegy, hogy maradandó élményeket nyújtson mindazoknak, akiket természetszeretetük, túracipőjük és túrázó jókedvük fényes lendülete idehozott. Az egykori vulkán testvérei, a többi tanúhegy szintén páratlan kirándulóélményt kínál és nyújt megannyi érdekességével, nagyszerű panorámájával a látogatóknak, de ami a varázslatosságot, misztikusságot illeti, a Szent György-hegy viszi el a pálmát.
A tapolcai Németh Gabriella, gyakori hegylátogató így tesz említést erről a Szent György-hegyi látogatási naplók egyikében:
” Kedves Túrázók! Mi már sokadszorra másszuk meg a barátaimmal ezt a hegyet! Egyszerűen nem bírunk betelni a látvánnyal! Vonz minket az egész hely! Számunkra ennek a hegynek VARÁZSA van, amely mindig csalogat minket. Ha szomorú az ember, akkor itt biztosan felvidul, de ha jó kedve van, akkor meg csak még jobb lesz. Nekünk ez a hegy a VILÁG KÖZEPE! ”

De mielőtt belemerülnék a misztikusságba, visszaemlékezem, mit is tanultam az iskolában.
A földtörténeti pliocénban itt a Pannon tenger hullámzott, csakúgy, mint a Kárpát-medence nagy részén. Csupán egy szűk szoroson át volt kapcsolata az óceánnal, de egy idő múlva ez is megszűnt. Így a tengerből tó lett, és sós jellegét elvesztvén édesvízzé vált. Később a belé folyó vizek szép lassan feltöltötték hordalékkal, több száz méter vastagságban rakódott le a pannon üledék. 3-5 millió évvel ezelőtt vulkáni tevékenység vette kezdetét e területen.
Robbanásokkal kezdődött a vulkáni működés, és az első szakaszban gőzök, gázok törtek fel a mélyből, és ennek során vulkáni törmelékes kőzet, bazalttufa keletkezett. A második szakaszban láva tört a felszínre, ami nem terült szét nagy területen, de viszonylag vastag bazaltréteget épített fel. A lávafolyás többször is ismétlődött, majd befejeztével némelyik vulkán /Gulács, Tóti-hegy/tevékenysége meg is szűnt.
Nem így a Szent György-hegy. Itt a tufa majd a bazalt keletkezését követően kis szünetet tartott a vulkáni működés, majd jöttek újból a robbanások és a bazalttufaszórás, majd ismét a lávaömlés. A tufa és bazaltrétegek miatt az ilyen vulkánt rétegvulkánnak nevezik.
Miután a láva kihűlt, ez térfogatváltozással járt, ekkor függőleges irányú repedések jöttek létre a bekérgesedő bazalton. Ezek a repedések is segítettek abban, hogy a szél és más eróziós erők hatására a későbbiekben kialakuljanak a bazaltoszlopok.
Amikor a vulkáni működés befejeződött, akkor kezdődött el a Tapolcai-medence kialakulása.
A bazalt megvédte az alatta lévő lazább kőzetet a lepusztulástól, ahol nem volt bazalt, az ottani pannon homokot és agyagot a külső erők akár 200 m vastagságban is eltüntették. Így “emelkedtek magasra” a medence hegyei, hogy a világ legszebb tájképi értékét alkossák.
A medence fejlődésének vége felé, már a pleisztocénban, a jégkorszak egyik utolsó eljegesedése idején kezdett kialakulni a Balaton medre, ami ezután vízzel is megtelt bő húszezer évvel ezelőtt.
Az elnagyolt földtörténet mellett növény- és állattanból is volt szó a Szent György-hegyről és a Tapolcai-medencéről.
A tájnak jelentős a madárvilága, az országban bizonyítottan megtalálható 280 madárfajból 170 faj itt is megtalálható, de ebből 20% csak átvonuló faj. A sólyom /kaba, kerecsen, vándor/, a vörös vércse, a balkáni fakopáncs, a csicsőrke jelenléte nagyon jellemző, de sűrűn előfordul itt füzike /csilp-csalp, sisegő/, kövirigó, karvalyposzáta, nyaktekercs, királyka, csuszka. A madarak mellett a gyíkállomány is számottevő, valamint a csigák, pl. a zebracsiga és az orsócsiga.
A növényvilág jellemző faja a sajmeggy. Ez nem egy sérülékeny faj, képes megkötni a köves talajt, és ezen a megkötött talajon már megkapaszkodik a cser, a molyhos tölgy és a virágos kőris. Tüskés cserjések, csipkebogyó, galagonya fordul itt elő, de akad mogyoró, kecskerágó, fagyal, cserszömörce, som is.
Jelentős a zuzmó, csatlakozik a moha, a kövirózsa, és sziklagyeppé lesznek. Hóvirágot, ibolyát, májvirágot, odvas keltikét találunk tavasz elején, később is nyílik virág bőven, és árvalányhajra is bukkanhatunk. A Szent György-hegyen a feketefenyő és az akác már az embernek köszönhető.
A természet említett szépségei, érdekességei vonzzák a kirándulni vágyókat ( a Tapolcai-medence legismertebb túraeseménye a “Tanúhegyek nyomában” teljesítménytúra november végén), engem is, de nagyon. Ezért időnként ellátogatok ide, hogy itt túrázhassak és közben átadhassam magam az érzelemnek, ami is e hegyhez hozzáköt. Szeretem a természet csendjét és hangjait is, az itteni nyugalmat, de terveim szerint előbb-utóbb a hegy rendezvényein is szeretnék jelen lenni, mert azok is méltán híresek. Ilyen a “Szent György-hegyi /Bor/ Napok”, amit áprilisban szoktak megrendezni, és ilyen a “Szent György-hegyi Zenei Napok” rendezvénye is, nem beszélve a “Ghymes Fesztiválról”, amit 201o. óta itt tartanak, e hegyen és környékén. Van még egy rendszeres zenei esemény, a kedves nevű JAZZmagas Zenei találkozó, azaz Hegymagas község jazz fesztiválja. Amíg a Zenei Napok a klasszikus muzsikáról szól, a JAZZmagas kifejezetten a jazz ünnepe. Van egy misztikusnak is mondható rendezvény, mégpedig a Szent György Gitárestek. Ez nem fesztivál, és nem is hivatalos, inkább házibuli jellegű, környékbeli fiatalok szervezik. Természetbehívó és természethívó zenei találkozó, ahol a résztvevők azt érezhetik, pár napra újra egyenrangúak a növényekkel, az állatokkal. Mindezt persze kulturális és kulturált keretek között, úgy, hogy cselekvéseikkel nem sértik meg a természet törvényeit. A zene által pedig, ahogyan ők fogalmaznak, lehozzák a csillagokat…
És akkor a misztikusságról…
A 415 méter magas hegy legismertebb természeti kincsei a bazaltorgonák. Az akár 1,5 m átmérőjű, 20-25 m magas oszlopokat a szél, a víz, a fagy és a hő alakította ilyenné abból a bazaltanyagból, ami a kihűlt lávából keletkezett 3-4 millió évvel ezelőtt, és ma 60-90 m vastagságban csücsül a maga kupacán, borítva az alsóbb rétegeket. Közelíteni a kb. 300 méteren emelkedő bazaltorgonákhoz és a közvetlen közelségükben lenni, az oszlopok közé, a kürtőkbe belebújni, onnan kikandikálni, a bazaltsípok tetejére ráállni, ráülni nem hétköznapi élmény. Az ember érzi, a végtelen idő és a hatalmas természet nem ellene van, hanem érte, parányiságával ő is részese az isteni egésznek, és ez a varázslat, ez a misztikusság felemeli a szívét.
Bazaltorgona

Fotó: Kasza Béla
____

Fotó: Kónicz László
—

Fotó: Kasza Béla
—

Fotó: Nagy István
—

Fotó: Kasza Béla
—
Ez a misztikusság érezhető a hegy ösvényein járva, észlelve a fák, bokrok, virágok, kövek figyelmét, a madarak tiszta üdvözletét. A hegyet több jelzett turistaút járja be. Átvonul itt az Országos Kék jel észak-dél irányban, a zöld nyugat-kelet irányban, a sárga a hegy peremén, oldalán, a piros pedig itt és ott. Ez utóbbinak azon a szakaszán, ahol a hegy nyugati oldalán ereszkedik alá, egy sziklába rögzített táblát találunk.

Bordás Lajos emléktábla Fotó: Kasza Béla
Ez a pont kegyeleti emlékhely. “Túra közben ezen a helyen életét vesztette 2002. VI. 5-én Dr. Bordás Lajos a Vasas SC túravezetője” adja tudtunkra a tábla szövege. A Vasas SC Természetjáró Szakosztálya helyezte el Lajos bácsi emlékére a táblát, aki nagy túrázó volt, s egy órával halála előtt a hegytetőről még mutatta a szomszédos Gulács hegyet, mondván: legközelebb oda fogunk menni. Erre azonban már nem került sor. Minden évben június 5. környékén Dr. Bordás Lajos Emléktúrát is szerveznek a túratársak, ezzel is emlékezve elhunyt barátjukra. Misztikus történet, misztikus hely.
Misztikus itt minden, különleges hangulatú, mégis érthető és emberi. A fekete fenyő, ami a balatoni oldalon Hegymagas felett magányosan áll a szirten, messziről is jól látszik, és hívogat, biztat : Gyere fel hozzám és nézz körül, lásd a táj gyönyörűségét, amit én látok nap mint nap.

A déli oldal fenyője Fotó: Kasza Béla
—
A másik misztikus fenyő az északi oldalon a tapolcai szél ölelését élvezi a bazaltorgonák fölött, közelében annak a helynek, ahol is rá tudunk ülni, állni az egyik bazaltsíp tetejére, amitől is közelebb kerül az éghez kőoszlop és ember egyaránt.

Fenyő az északi oldalon Fotó: Kasza Béla
—
A sárkánynak, akit Szent György legyőzött, itt található a barlangja a bazaltorgonák alatt, a kulcsosház közelében. Ma Jégbarlangnak hívják, mert a funkció is megváltozott. Sárkány helyett most hideg levegő “lakik” benne. Igazából attól misztikus, hogy nem is barlang, hanem leomlott bazaltoszlopok köveinek halmaza, s a kövek közötti üregekben megrekedt levegő nem melegszik fel.

Jégbarlang Fotó: Hauer Kata
—
Misztikusságot sugall a Vércse-szirt is, és a hegytörténet kétszázötven éves eseménye, aminek következtében alakult ki a szirt mai formája. 1757-ben történt egy suvadás, azaz a bazalttakaró a déli oldalon lecsúszott, eltemetett mindent, a hegytető és a szirt között egy völgy alakult ki. Ebben halad az Országos Kék Túraút.

A Vércse-szirt felülről Fotó: Kasza Béla
—

A Vércse-szirt alulról Fotó: Szalay Richárd
—
Szintén misztikusnak mondható a belé vésett szöveg miatt a hegy egyik kőfolyása felett található szikla, ahol is ez olvasható: „Turistahit és turistaakarat elér minden magyar csúcsot a magyar ég alatt” Hogy ez az idézet hol és mikor hangzott el először, nem tudom, de azt igen, hogy egy 1939-es turisztikai kiállításon a kiállítás védnöke, egyébként igazságügy miniszter dr. Zsitvay Tibor beszédének része volt.
Ez a hegy a cselling páfrány és a lumnitzer szegfű egyedüli hazája és állítólag a szerelmeseké is, de utóbbiként nem kizárólagos. De ettől is misztikus.
SÉTA A HEGYEN
Szellő fut a hegyoldalon,
ritka páfrány ám a cselling,
vadszegfűnek kedve dalol,
álom cselleng, aztán elring.
Később esni kezd az eső,
ázik szíve lány-tavasznak,
hegyre borul felhő-tető,
még sincs szava jaj-panasznak.
Ázik a föld, ázik a kő,
csuromvizes férfi és nő
szerelmesen csak andalog.
Így telnek éjek, nappalok.
Misztikusságot érezhetünk az Oroszlánfejű-kútnál is, ami olyan fantasztikusan szépen és jól kiépített vízvételi lehetőség, hogy alig van hozzá fogható.

Oroszlánfejű-kút Fotó: Raposa Árpádné
—
Lehet persze, hogy semmi se misztikus, inkább természetes, magyarázható. A misztikusságot én képzelem bele, miután már a legelső látogatásom alkalmával különleges élményként éltem meg mindent. Viszont igenis misztikus gondolatokat, hangulatot ébreszt az emberben az a kutatási eredmény, amely szerint a Szent György-hegyen valaha kolostor is állt. Pontos helye, építési ideje, fénykora, pusztulása, amikről remélhetőleg előbb-utóbb minél többet megtudunk, kíváncsisággal tölti el az érdeklődőt. Kutatások, ásatások lesznek, új ismereteket jelentő tényekre derül majd fény. Apropó, misztikusság! A Szent György-hegy keleti oldalának lábához egészen közel, a Tapolca és Kisapáti közötti közút szélén van egy növényzettel benőtt épületrom. Ez a korabeli Ürgelyuk-csárda maradványa. Itt találkozott először Sobri Jóska betyárvezér Répa Rozival, aki ettől kezdve a szerelme lett. Kettejük megható szerelme is része a hegyhez köthető misztikusságnak. Tulajdonképpen az is felvetődött már, hogy vár is állt a hegyen, talán a sárkány vára… S ha igen, mégiscsak misztikus az is, ami egyébként nem.
–
Szőlők simulnak a hegy oldalába és aljába, hozzá présházak, természetesen gyümölcsfák is akadnak. Ősszel egy-egy ösvényre hullott, gurult almánál egyszerűbb és kedvesebb finomság nem is kell a gyalogos túrázó számára. Aki persze borkedvelő, és behívják egy pincébe egy pohárka erejéig, az őszintén vallhatja a szőlősgazdával együtt, hogy ennél jobbat még nem ivott, de ettől függetlenül én azt hiszem, habár nem értek hozzá, hogy a Szent György-hegyen szüretelik a legmisztikusabb borokká váló szőlők kacér fürtjeit.
S ha már pince, présház, akkor műemlékként a hegyen a legjelentősebb épületek egyike az oszlopos, erkélyes, barokk, XVIII. század végén épült Tarányi/Lengyel/-présház, aminek oromzatán szobrokat találunk, így a hordón lovagoló Bacchus szobrot is, zsalugátereit pedig laza, szerelmes érintésekkel misztikus szél szokta látogatni, nyitogatni.

Tarányi-présház Fotó: Raposa Árpádné
—

A Tarányi-présház oromzata Fotó: Balogh Zsuzsa
—
Kőhajításnyira van tőle és látványilag remekül harmonizál vele a (Tóti)Lengyel-kápolna, szintén barokk 1775-ből, kőszobrokkal, odabent pedig faragott padokkal, szószékkel, kórus-mellvéddel.
Vannak vélemények, amik szerint egy Árpád-kori kápolna megmaradt alapjaira lett ráépítve.

Lengyel-kápolna Fotó: Nagy Rózsa
—
Ez a kápolna a legismertebb a hét közül, ugyanis a Szent György-hegy hét kápolna hazája, bár az ismert túramozgalom elnevezése”5 kápolna a hegyen”. Ezt az öt kápolnát nagyjából ismerik a kirándulók, és régóta tudok róluk én is. De sokáig nem tudtam a 6. kápolnáról, ami Szent Antal nevét viseli, a hegy Diska-hegy nevű részén található. Nem tudtam, hiszen ösztönös és tudatos túrázásaim során mindig elkerültem, a kirándulásokról szóló könyvekben sem találkoztam vele, és mindenhol, mindenkor, mindenki csak ötöt említ. Ráadásul lett egy hetedik kápolna is, egy görög-keleti, amit egy szerzetes épített a közelmúltban, talán még ma is tart ez az építkezés. Mondhatni, hogy minden égtájra jut kápolna. A görög-keleti a hegy keleti-délkeleti oldalában van, a Lengyel-kápolna a hegy déli oldalán áll, a Diska-hegyi /1756/ az északkeletin, a másik Szent Antal /1756/ nyugatnak jut, az északi oldalon a Szent Donát /1811/ található, a Szentkereszt pedig /eredetileg XIII. századi/ a keletin. Ez utóbbi rom volt sokáig, de helyrehozták, és ma ismét használható templomként. A két Szent Antal-kápolna külön érdekessége, hogy mindkettőt egyazon évben szentelték fel, ugyanannak a szentnek a nevére.

Szentkereszt-kápolna Fotó: Kasza Béla
—

Szent Donát-kápolna Fotó: Kasza Béla
—

Szent Antal-kápolna / Diska-hegy/ Fotó: Kasza Béla
—

Szent Antal-kápolna / a nyugati oldalon / Fotó: Kasza Béla
—

Görögkeleti kápolna Fotó: Csőke Gábor
—
Talán délkeletet mondhatunk, ha az Ify-kápolna őrhelyét határozzuk meg. S mivel tűnik ki a többi kápolna közül? A misztikusságával.
Ezt a kápolnát Ify Lajos, fonyódi plébános építette a második nagy világégést követően, és ide vonult vissza önkéntes száműzetésbe remetének. Látogatókat is fogadott, pl zarándokokat. Egy oszlopra felhúzott zászlóval jelezte, hogy mikor alkalmas számára a vendég. Órákat és harmóniumokat gyűjtött, ez utóbbiakat készített is. 1967-ben halt meg, sírja is itt található.
E kápolna az utóbbi évtizedekben csak pusztult, és mára már romos és talán életveszélyes is. Nagy Istvánné Rózsika, egy Ify-kápolna – féltő, így fogalmazott vele kapcsolatban: Segítségért sikít!
Behatolva a területre, ahol a remetelak két kis háza és a kápolna van, elveszítjük a gyalogösvényen még megvolt realitásunkat, és valami sejtelmes valószínűtlenség lesz úrrá rajtunk. A kissé elvadult növényzet között roskadozó, lógó, szakadt épületrészek figyelnek, miközben mi Isten házába lépünk be, és nem tudjuk, a csend hozta elő a múltat, vagy mi léptünk ki észrevétlen egyszerűséggel a jelenből és így kerültünk vissza egy régebbi időbe. Magukba roskadt harmóniumokon porosodik az enyészet csókja, óvatosan megérintünk, megbámulunk mindent, az ablakból megcsodáljuk a kilátást, és nem értjük, a Mennyország e szegletében miképpen válhat semmivé a szemünk láttára ez az egykoron szív-erővel létre hozott alkotás.
Bizonytalanok vagyunk ebben a misztikus ölelésben, de találunk egy füzetet, amiből megtudjuk, a közeli múltban valakik nekiálltak itt takarítani, rendet tenni. Felismerni véljük ennek a takarítási szép szándéknak a nyomait, ettől mosoly ébred a szívünkben, aztán arra gondolunk, magunkat is ki kellene takarítani . A belső templomunkat, lefújni a port és a modern kor szennyét lelkünk billentyűiről, hogy megszólaljanak a harmóniumaink e szépséges megbecsülést megtapasztalva.
E gondolatsor végén azt is megfogalmazzuk, szívesen vennénk a fáradságot és raknánk követ, gerendát és cserepet, és akkor talán megmenthető lenne ez a halálára váró kis templom.
Sőt, még adnánk is a hét krajcárunkból, ha lenne nekünk annyi pénzünk, és ha az előrevinné ezt az ügyet. Az is felmerül bennünk, hogy talán az is adna, adhatna, akinek van hét krajcárja… de aztán ezt elvetjük, mert most nem olyan világot élünk…
Kibotladozunk a romos kis kápolnából, a misztikus gondolatok közül, és csupán annyit jegyzünk meg: kár érte…

Ify-kápolna Fotó: Raposa Árpádné
—
Én ezt a hegyet választottam, hogy amikor menekülnöm kell a társadalom és a magam fogyatékosságai, az egzisztenciális nihil elől, utolsó heteimben, napjaimban majd e hegy változatos, kedves ösvényein kószáljak, barangoljak, tetején, párkányain üldögéljek, majd a legvégén erőmet elvesztvén elbújjak egy háborítatlan zugába, és ott várjam meg érzékeléseim teljes elmúltát.
—
NEKEM A SZENT GYÖRGY-HEGY
Nekem a Szent György-hegy a hegyek hegye,
ott hever szerelmesen, ahol a táj.
Engem megbabonáz végtelensége
annak, hogy szépségében valami fáj.
Nekem a Szent György-hegy Isten dallama,
igen, az örök élet, az ami fáj.
Talán illúzió a vágy hatalma,
de valóság a hegyen ezernyi báj.
Bazaltos oszlopok, gyönyörűek,
közöttük járni remek dolog.
Lehet, csak szél vagyok vagy hegedűje,
ha önfeledten így táncolok.
Nekem a Szent György-hegy világ teteje,
szárnyal a lelkem, suhan, mint a madár.
S mert itt otthon vagyok, betölt a béke,
egyszer majd itt ringasson el a halál.
—
A hegy háborítatlan kis zugával kapcsolatos gondolat, bár egészen a közelében volt, most mégis messzebbre került attól, hogy konkrét programom legyen, így lehetőségem van elmesélni, miképpen ismerkedtem meg a heggyel, és hogyan alakult ki bennem iránta a szerelem.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ezt az írásomat korábban már bemutatottam, de bizonyos okok miatt megszüntettem azt a helyet. Most megpróbálom itt bemutatni, de csak 3 részletben fér el.
