A versek  Kasza Béla bajai költő nevének feltüntetése mellett nonprofit céllal szabadon után-közölhetők!  A prózákból csak idézetek!
 

 


 
 

 

Bejegyzések a "Vers" cimke szerint

Kasza Béla: Csillagjaimról

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Szabályok, törvények

Nem vagyok fűszerfüggő, nem is vagyok sótlan, mégis mondok lényegest, ne maradjak szótlan: Szép örömbe, almába nagy bátran haraphatsz, a jó szabály érted van, hogy ember maradhass! A rossz törvény gát, kötél, törd át, ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Írjál bátran mégis

A költői hajlamod tévutakra vihet, megmutatnád magad, bár senki se kérte; mindamellett úgy érzed, neked ezt kell tenned, akkor is, ha elismerést sohasem kapsz érte. Ha írsz, ha nem, mindenképpen tévút, törődj inkább az ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: A legjobb kezekben

Képzavart képzeltem botor lendülettel, nem hűtött le ész, éltem hevülettel. Írtam a magamét, nem tudni, mi végre, csak most fogtam be a szám, nagy sóhaj: végre! Most kéne kidobni újabb hatszáz versem, és elfelejteni, mint ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Hajadban a záporillat

A zivatar, mert izgatottan leste, meglátta az örömet, ahogy csókoltam öledet az este. Szívdobogásod hajnalban is a tenyerembe veszem, s nem lehet, hogy az elmúlt órák édessége s e szerelmes, nemes jelen, mint a fürge perc ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Mint méheket a virágzó akácsor

Ha szeretni akarsz, máris szerethetsz, viszonozni fogom a tiszta szerelmet. Érints meg szív-mélyen, érints meg sokszor, bódíts el, mint méheket a virágzó akácsor. 1989

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Kérdések

A vers az persze vers, de mikortól költemény? A határ melyik oldalán talál helyet az enyém? Átlépem árnyékom vagy az a csavar ebben, hogy téves értékeimmel élek szerelemben? S mit gondoljak, ha a "nagyok" az én kiselejtezett ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Örök fészek

Nem vagyok senki, nem vagyok semmi, vadviharos úton álom a valóm; nem akar az isten oltalmába venni s lépten-nyomon akad rosszakaróm. Tarisznyám kopott, ősidők óta cipelem a múltat gyűrött fenekén, benne hordom vágyam - ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Távlatok

Az igaz szerelem távlatokat keres. Ha megszeretsz egyszer, hát örökké szeress!

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Nevetést álmodtam

Álmodott világom ma örül, jött egy lány, karcsú, gyönyörű, aki tán előző életében is már a hívem, vérző rét, fecskeszó lehetett. Meddig jutok most e kéjjel, zuhog szépülő szívem rozsdátlan reménnyel, mert tavasz ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Vers hajnali négykor

Már megint csak írok, bár nem kellene - verset - nem is a múzsa emel, hanem elfolyó percek csöndes rémülete, ami vajon szédület-e avagy igazság, remény, hogy a szabadság versből van s a szerelem költemény, a hit pedig álom, ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Éhemnek kenyérillat

Gyönyörködöm benned mint elérhetetlen kincsben, ahogy lelked tengelye köré épített az Isten, s e lélek hó-tiszta, akár a színek tavaszi vágya, ami a fehérség alfája, omegája. Végtelen és védtelen jóságod, szabadságod ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Hajnalonként megmutatlak

Nem találok kompot, hidat, hangulatomra ez kihat. Hiány hozta sápadt-kékek, sáros égen szürke fények, megváltást már nem remélek. De ha egyszer velem leszel, kérges tenyeremből eszel. Ünnep-asztal, kenyérmorzsa, páros piros ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Ha vér lennél

Ha vér lennél, nem gondolat, bár imával sosem kértem, vágynám lázas homlokodat, kitenném a lelkem érted. Ha vér lennél, nem csak álom, veled égnék gyönyör lángján. Csók zenélne tűz-hárfádon, édes öled ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Szerelmes éjjelen

Szívemen a szíved, átölel a karod, muzsikál a tavasz, ajkamat akarod. Feledve minden gond, elszállt a félelem, varázslatos csoda, szerelmes éjjelen.

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Csöndmuzsika

Csöndmuzsikát kínált egyszer rég a kedves, akkor volt szép szíve szívembe szerelmes. Szótlanul hallgattuk árva patakparton, közben odasimult arcához az arcom.

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Tavaszod leszek

Árva a kezem, nem szorítja senki, jó lenne szeretni, szeretve lenni. Mosolyra vágyom, szelíd, kedves szóra, szívdobogásra, minden szépre, jóra. Álmot dédelgetek, jöjjön szerelem, örök ajándékul neked és nekem. Szomorú ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Ulmus

Egy fájó, korai hajnalon kilépek majd magányom rozsdás kapuján, a szívdobbanásodba merülés vágyával rohanok világokon át; tavaszt kereső, kócos örömöd illatában ott fog állni előtted gyermekálmú, rongyos szívem ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Szerelemre cserélném

Ősz van, ígéri magát a tél is. Mint fán az egyetlen levél, magányos vagyok én is. Az élet időnként túl komoly, az emberi sors bizony hányatott. Ha szólna nekem egy új mosoly, szerelemre cserélném a bánatot.

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Ölelés

Vágytól forr a vérünk csókok heve éget szédületes kedvem csöpp völgyedbe mélyed ringatom a tested testem tüzes ormán megvallom mindenem szerelmet dalolván énekel e csoda sehol semmi panasz édes ölelésben megolvad a tavasz ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Izzó végtelen

Kutatom a csodát, testedhez érek, csókjaim nyomán ezer fok a véred. Megszűnt a külvilág s benne minden eszmény, testünket ringatja izzó végtelenség.

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Hajnali ringató

Másfél szóért szívem adom. Heverésem hajnalodon gyengéd vércse, letépett ing. Karjaimban édesen ring csókok által eszét vesztett dal-illatú tüzes tested.

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Ének lenni

Nem a gyönyör számít, inkább az a csoda, hogy annak a másiknak szívem az otthona. Csodálni a kedvest, lehunyja szép szemét, remegve fogadni minden csepp örömét. Benne gyönyörködni, nem a vihar-kéjben, ének lenni táltos ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Esőben

Meztelen testtel és hajadonfővel kiállunk egyszer a zuhogó esőre keblemre veszlek csókunk elázik bár hűvös a zuhé semmink se fázik patakzik a víz lehunyt szép szemeden összemos minket eső és szerelem.

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Ámor-Mámor

Amikor lángra lobbant lányok csillogó, csodás arcán örökzöld örömök tanyáznak, tüneményes tincseik fenséggel járnak táltos táncot, gimbes-gombos, mesés melleik édes éneke reszket, és combjaik közt mély, májusi ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Láthatatlan lettem

Tavasznak reszkető pirosába bújnék, bár ősz vagyok nagyon, szürke-fehér halmaz. Szép szívem színében vitathatatlanul ég a vágy, ami még zuhog, titokban hatalmas. De láthatatlan lettem, elfogytam, elvesztem lángoló szeműek ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Balatoni mosoly

Rozsdatűz fényekkel füstöl a nagy égen, nádasban hallgat a megriadt szemérem, szürke a zöld víz és ábrándos nagyon. Magányos álmokat csókol a Balaton. - Hallgatag kedvemmel megállok a parton, szeleburdi hullám szól ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Tegnap és ma

Tegnap még vígan zöldellt ágakon a lomb, nyár ragyogott szívem felé nem a téli gond...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Tarisznyám mélyén

Kenyérszárító napmelegben tarisznyám mélyén alszik a csönd...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Ihlet

Határban sétálok, ez az ideálom, búzamezők fölött kenyérszagú álom...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: A bosszankodó cica

Macskám nyávog: oly goromba, hogy ezer vers tarsolyodban...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Gyengeség

Nem tudom, hogy ettől mégis mit remélek? Követeli jussát, a jövőtlen létet...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Tévelygő szerelem

Ó vers! Én csak műkedvellek. Csupán érezni akarlak vágyaim remélt országútján, megfogni téged képtelen vagyok...

Tovább olvas ...

0.01 mp