Kasza Béla: Álmokat szövök
Rég volt gyermeklétem.
Múltam a tegnapé,
de most is rám köszön
szép reggel, fáradt éj.
Valóság-ketrecben
álmot, vágyat szövök,
éber még a tudat,
viszketnek ösztönök.
Halandó vad vagyok,
szél szaggatta vagány,
árva felhők sírnak
halálom hajnalán.
