A versek  Kasza Béla bajai költő nevének feltüntetése mellett nonprofit céllal szabadon után-közölhetők!  A prózákból csak idézetek!
 

 


 
 

 

Kasza Béla: Árva hajnalok


Nem vittem semmire és már nem is fogom,
bebámul a bánat öreg ablakomon.
Illúzió, tévhit, törekvés vezetett,
bénáztam halomra, mindenki nevetett.

Feladtam önmagam kedvedet keresve,
ez volt a szerelem minőségi tette.
Kicsúszott a talaj, vajon hova lépjek?
Kifeszítem ingem az északi szélnek.

Elragad magával, közben táncát járja,
ez csupán énnekem, neki nem halála.
Végtelen éjszaka, nem voltam, nem vagyok.
Magukra maradnak árván a hajnalok.

2022. ősz
 

Kasza Béla: Árva hajnalok hozzászólásai

Szólj hozzá

0.003 mp