Kasza Béla: Dőzsölt a május
Otthon hagytam, így nem voltak velem
a mindennapi gondok.
Hihetetlennek tűnt, hogy egy romos
laktanyaépületben bolyongok,
járom két-három rideg emeletét,
miközben fogom a kedvesem kezét.
Ő tervezte ezt a programot,
ami nemigen tetszett nekem,
de része lett a napnak.
Néha megcsókoltam szelíden,
hogy életben maradjak.
A betontörmelékeken,
a lógó plafonok peremén,
a leszakadt ajtók küszöbén
nem virultak virágok.
Odakint dőzsölt a május,
hogy megváltsa a világot.
