Kasza Béla: Hiszek a csodában
Hiszek a csodában,
ő is hisz bennem,
hát nem hagyom,
hogy néhány jogos félelmem
gyötörje, rágja lombos lelkem.
Pokol-mélybe érte nyúlok,
felemelem letaszított,
áldott kedvem.
Ami maradt bennem
tétovázó, békés bánat,
vigasztalom, fázós reggel
ráterítem rongyruhámat.
S ha olykor mégis elvérzek,
mert minden vágyam tiszta,
gazdagabb lesz az anyaföld,
miután beissza.
