Kasza Béla: Saját hangom
Rám szólnak a nagyok, énrám kiabálnak,
miért élek annyira ennek a mának.
Álmomban nagyapa oktat a hűs gangon:
Ne hallgass a nagyokra, van saját hangod!
Hajnalban lazulnak ártatlan vétkeim
a dolgok bölcselő, bátor, bús bércein,
hol a tudat az úr, bár lázad az ösztön.
Szépséges szívemet ilyenkor kiöntöm.
Csend van. Felhők bóbitás fátylait nézem,
miképpen születnek és miképpen halnak
pirkadati áldás piros hűvösében.
Hogy indul kedvük, s hogy lesz vége a dalnak.
A megrezzenő csendben Isten jön felém,
áldott pihentéből most ébredt fel talán.
Velem akar beszélni mának reggelén,
mert tiszta hangja hangommal harmonizál.
2022.
