A versek  Kasza Béla bajai költő nevének feltüntetése mellett nonprofit céllal szabadon után-közölhetők!  A prózákból csak idézetek!
 

 


 
 

 

Kasza Béla: Varjúének


Rohan a világ, úgy rohan,
mi is rohanunk, oly sokan.
Meg nem áll a mókuskerék,
jaj, a mókus, jaj, a remény!

Nincs már forrás, nincsen erdő,
halálraítélt a tekergő,
rongyrázás van s rideg beton,
hamis csókok ajkaidon.

Kalitkába zárnak minket,
gépek zúzzák szét eszménket,
nem lehetek, aki vagyok,
mást képzelnek el a nagyok.

Tömeg vagyunk, egyenruha,
vágómarha, kivert kutya,
és a hangunk varjúének,
sípok, dobok sem zenélnek.

Mindent beépít az ordas,
mezőt, földet s fenn a holdat,
nincs nyugodt hely, intimitás,
reklám van csak és ámítás.

Ima sóhajt roggyant ágyon:
szűk az otthon, szűk a város,
tér hiánya ne gyötörjön,
megváltásnak tavasz jöjjön.

Tavasz, teremts új világot!
Felébrednek tiszta álmok,
értéktelen leszerelve,
s visszatér az érték rendje.

2022. 
 

Kasza Béla: Varjúének hozzászólásai

Szólj hozzá

0.014 mp