Archív bejegyzések: 2022 április
Kasza Béla: Csavargó
Szép a tavasz szeme, szája, csókból van a virágzása. Hogyha egyszer velem lenne, lázas csillagot szeretne. Mi lehet a sors szabálya? Istennek vagyok árvája. Dalolok, ha szép öröm ér rügyet bontó álmok ölén. Süketeknek ...
Kasza Béla: Utolsó tánc
Nem vagyok délceg királyfi, nem vagyok már áldott, alma arcú angyal, de hadilábon állok megalkuvással, hamis szavakkal. Háborút viselek a zorduló világgal, télbe akar taposni keblemen a nyárral. Sérti, ami béke, sérti, ami ...
Kasza Béla: Megjöttek a fecskék
Álmodó délelőtt, szelíden andalít, békémbe hirtelen fecskeöröm hasít. Négy füsti ficsergő mámorkedve bomol, mostantól vidám lesz az is, ami komor. Meghat e forgatag, olyan boldoggá tesz, részegség ölel át, százszor ...
Kasza Béla: Vallomás Bajáról
Áprilisi hajnalokon olyan Baja város, mint ébredező szerelmes, ki még kissé álmos, de már tudja, várja a vágy s övé a szép kegy: hogy akárhány is volt, mégis egyetlenegy annak, aki szereti, annak, aki az övé, s ez nem fog ...
Kasza Béla: Egyre kékebb lett az ég
Kócos madárdalokkal, hóbortos álmokkal volt tele az a nap, zöld szoknyás, fehér fityulás bokrokkal flörtölt a tavasz. Odafönt az égen habos, könnyű felhők: inkább táncos lányok, mintsem komoly delnők. Mi hárman, Isten, ...
Kasza Béla: Járjunk napsugárban
Nem akarok öldöklést, nem kell háború, belepusztul vidám, lázadó, szomorú! Mást akar az ember, szép dal van szívében, napsugárban járna, nem kiontott vérben. Ringatni bölcsőt, csókolni vágyat, tavaszt, használni, ...
