A versek  Kasza Béla bajai költő nevének feltüntetése mellett nonprofit céllal szabadon után-közölhetők!  A prózákból csak idézetek!
 

 


 
 

 

Archív bejegyzések: 2022 június

Kasza Béla: Letéptem a vértet

Amikor dallamra nemigen leltem, a világ által sokszor megsértett, gyógyulni esengő árva lelkem, mint a megvert tavasz úgy sírdogált a rozsdás réten vihar-kék felhők alatt. Akkor jött a szép kegyelem… Miközben egy ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Elloptak egy csillagot

Elloptak egy csillagot az égről, járomba került szegény feje, igába hajtották, azt húzta, vonta, nem kímélte hajcsárja, a goromba, kinek nem volt se lelke, se szelleme. Ez iga alatt igébe menekült, s amíg tartott a csillag igája,

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Fekete madarak néma felhők közt

Bár sokasága maradt még bennem a szónak és mindenféle jeles jónak, gyengeségem mégis félelemmé vált. Ekkor egy valós vagy vélt szomorúság okán - mivel nem jutott nekem kegyelem - hagytam világgá menni szobám, kedvem, ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Sejcére megyek

Nem kell vers, nem kell harc, ragyogjon rám néhány arc. Halálba menni csak megnyugvással lehet. Lenni? Vagy nem lenni? Én Sejcére megyek! 2023. február

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Virágom virágai

"találni nem tudok színes szavakat a virágtalanságom felsebzi a hiányomat" F. H. I. Itt, a világ közepén, ahol beteljesülhet álom, vágy, vers és refrén - amit teszek, meg nem bánom - eléd terítettem magányom. Neked adom ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Kezembe add

"valamit keresek a kimondhatatlanságban s kezemből a napokat a semmibe eresztem" F. H. I. Ott, a dokkon ülve dal volt a tér, csend az idő. A sétahajó - a sziget csúcsánál eltűnő - lágy hullámai ringattak minket, kapaszkodtunk ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Látásomról

Hűs tenyered tenyeremben, sétálunk a szerelemben, ölbe veszlek, öledbe zársz, vénád vagyok, artériád. Nem viszlek az égbe géppel, reményt adok s e reménnyel égig ér a szárnyas álom, úgy csókollak ajkon, szájon. ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Bánatbabusgató

Gyerekként jó volt minden, egy az egyben voltam gyerek, frissen, tisztán, őszintén, szabadon és fesztelen. Ha nem volt okom sírásra, örültem, nevettem, ragyogtam, rám néztek az emberek, fürödtem a mosolyokban. Manapság már ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Pipacsos délelőtt

Senki emberfia nem volt a határban, csak mi ketten jártuk a dűlőút porát. Felhők figyelték minden mozdulatunk, bámulták a hétfő két vándorát. Ebben a szabad, szerelmes, vértelen világban lehevertünk pihenni pipacsok ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Dőzsölt a május

Otthon hagytam, így nem voltak velem a mindennapi gondok. Hihetetlennek tűnt, hogy egy romos laktanyaépületben bolyongok, járom két-három rideg emeletét, miközben fogom a kedvesem kezét. Ő tervezte ezt a programot, ami nemigen ...

Tovább olvas ...

Kasza Béla: Talán nem is velem történt

Az éjszaka magában dünnyögött, egykedvűen morgott, a hajnal igencsak messze volt még. A csillagtalan égről lelógott, földig ért, néha nyögött, harmatgyengén köhögött és unatkozott a sötétség. Fehér ingemen nem ...

Tovább olvas ...

0.007 mp